DÉL-Korea

A koreaiaknak saját zeneműfajuk van, amit kpopnak neveznek.

 

A koreai popzene alapjai az 1920-as évek trot műfajára vezethetőek vissza, ezeket a dalokat a japán enkadalok befolyásolták. A máaosik világháborút követően elkezdett megnőni az amerikai kultúra befolyása Koreában, ami a populáris zenére is kihatott. Az 1970-es évek hippi-kultúráját, valamint az 1980-as évekbeli balladák korszakát 1992-ben éles fordulópont követte, ekkor jelent meg a Seo Taiji Seo Taiji and Boys nevű együttes, akik új alapokra helyezték a koreai popzenét.

 

Idollá válás::

Miután valaki elhatározza, hogy jelentkezik valamelyik kiadóhoz, alaposan át kell gondolnia, hogy melyikhez is tegye. Mindegyiknél mások a szabályok, az elvárások, stb, épp ezért van az, hogy ha nem sikerül az egyik ügynökség, akkor próbálkozik tovább, valamelyik másiknál. A legismertebb, legtöbb idolt foglalkoztató kiadók a “Big 3”, azaz Az SM Entertainment, a JYP Entertainment és a YG Entertainment.

Na de lássuk is pontosan, hogyan is működik ez.

Az első lépés a meghallgatás. Két lehetőség van: zártkörű és nyilvános meghallgatás.

A zártkörű megmérettetéshez szükséges beadni egy jelentkezési lapot, melyen fel kell tüntetni a nevet, kort, magasságot, testsúlyt és képeket a jelentkezőről. A fotóknak természetesnek kell lenniük, gondolok itt arra, hogy nem ajánlatos agyon szerkeszteni a képeket, vagy 6 kiló sminket viselni. A nagyobb cégeknél, pl. SM, JYP, YG a jelentkezési lap angolul is kitölthető.  Ha valamilyen tapasztalattal rendelkezik a jelentkező személy, akkor meg kell említeni  (tánc – és énekversenyen való dobogós helyezés), színészkedés (pl. egy iskolai színdarab), vagy hangszeres tehetség (nem kötelező).  A jelentkezési laphoz csatolni kell videót arról, hogy a jelölt táncol, valamint egy felvételt az énektudásáról.

Ha elnyeri a bírák tetszését, akkor 2 héten belül felveszik vele a kapcsolatot, e-mailen vagy telefonon keresztül, és tájékoztatást adnak a második, személyes megpróbáltatásról. Az élő előadásnak tartalmaznia kell egy angol és egy koreai dalt, valamint be kell mutatni a táncképességét. Mielőtt a műsor elkezdődne, a jelöltről képet készítenek (szemből és oldalról is egyaránt), valamint videófelvételt, annak érdekében, hogy a döntő bíróság lássa, hogy az adott személy hogy fest felvételeken. Ezt nevezik kamera tesztnek.

Ha ezen a rostán is átmentek, akkor két lehetőség vár rájuk: az első, hogy az ügynökség eléggé felkészültnek érzi a tagot a szereplésre, így egyből egy bandába rakja, vagy elindítja szóló karrierjét. Sajnos nem a szerencsés bekerültek választhatják ki, hogy bandában vagy szólóban szeretnének debütálni (Ailee például elmondta, hogy ő bandában szeretett volna lenni, ehelyett szóló karriert folytat).

A másik, hogy még nem gondolják eléggé érettnek a feladathoz, és itt most nem korra, hanem tapasztalatra, gyakorlottságra gondolok, így eljön számukra az iszonyatosan nehéz trainee korszak (erről még lesz szó), aztán ha eléggé felkészültnek tartják őket, akkor bekerülhetnek egy bandába, vagy szóló karriert kezdhetnek.

A második lehetőség, a nyilvános meghallgatás. Ez általában egy napos szokott lenni, az eseményt meghirdetik és reklámozzák, hogy minél több tehetséget tudjanak felfedezni.Amerikában is meg szokták rendezni. Regisztrálási lehetőség a helyszínen van. A jelentkezőnek vinni kell pár képet saját magáról, ugyan azoknak a feltételeknek kell érvényesülni a fotókra vonatkozóan, mint a már említett zártkörű meghallgatáshoz szükséges jelentkezési lapokkal beküldött képre. A meghallgatás érkezési sorrendben zajlik. Mivel nyilvánvalóan rengeteg ember jelentkezik, nem egyesével, hanem egyszerre kb öt jelöltet hívnak be. Mielőtt megkezdődne a meghallgatás, itt is elvégzik a kameratesztet. A bírálók előtt a jelentkezőnek 30 másodpercnyi lehetősége van megmutatni énektudását, valamint 30 másodperce van egy ún. ritmustesztre. Ez azt takarja, hogy bekapcsolnak egy random zenét, neki pedig táncolni kell rá.

 

Ha megfelelőnek tűnik az illető, akkor megkérik, hogy legyen jelen, miután az összes jelentkező meghallgatása véget ért. Ekkor következik a második megmérettetés.

Hogyha ezek után is kell nekik a jelölt, akkor ugyan úgy két lehetőség van; karrier kezdete vagy a trainee korszak.

A JYP sok trainee-t szerzett ilyen eseményen, majd versenyeztette őket. Pl. 2PM, 2AM, Wonder Girls, 4minute -Hyuna. Ilyen meghallgatás lehet például a Kpop Star vagy Superstar K.

A Cube Entertainment például, és sok más ügynökség is, iskolákat keres fel, vagy az utcákon mászkál új tehetség felbukkanásának érdekében.

Most pedig nézzük a trainee korszak rejtelmeit.

Azt  tisztázzuk, hogy minden kiadónál más és más szabályok és ütemtervek vannak, én most általánosságban írok. Ez az időszak viszont mindenhol arról szól, hogy a traineek eléggé felkészültek legyenek a debütálásra. Ez lehet pár hónap, de elhúzódhat évekig is (lásd EXO-Suho, 7 év). Fontos dolognak számít a kor. Minél fiatalabb, annál jobb! Az SM-nél például a traineek életkora 10 és 25 közé kell essen.

Mivel ilyen fiatalok az idol jelöltek, nagy részük még iskolába jár. A traineeség nem gátolja őket a tanulásban, de ez éppen így van fordítva is. Iskola után igyekeznek a kiadójuk gyakorlótermeibe, hogy minél többet tudjanak próbálni a fejlődés érdekében. Ének- és rap-óráik, táncpróbáik vannak, valamint idegennyelvet tanulnak, viszont néhány ügynökség kötelezi őket színészkedés, modellkedés, dalszerzés/zenekomponálás és műsorvezetés tanulására is. Ezeket az órákat hétfőtől szombatig vehetik fel, a vasárnap pihenőnap. Mivel az iskola miatt délután tudják csak elkezdeni a gyakorlást hétköznaponként, a próbák késő éjszakáig, 10-11-ig is eltartanak. Ezután a traineek “rohannak” haza, hogy az iskolai kötelezettségeiket is teljesíthessék. Rengetegen adják fel, de én ezek után nem is csodálkozom.

És ha ezt a hajtást még ki is bírják, meg kell küzdeniük a fizikai és mentális fájdalmakkal is, gondolok itt a próbákon szerzett sérülésekre, kimerültségre, de talán legfelemésztőbb az, hogy nem tudják, hogy mikor, vagy egyáltalán, hogy debütálhatnak-e valaha, elég jók-e az elvárásoknak. Ezért hajtanak folyamatosan, feszegetve a saját állóképességük határát is. Erre még visszatérek később.

Mivel külföldi traineek is vannak egyes cégeknél, biztosítaniuk kell az elszállásolást számukra, valamint azoknak a gyakornokoknak, akik messze laknak, vagy igénylik. Azt a helyet, ahol lakhatnak dormnak nevezik. Ezekben a nem túl komfortos kis lakásokban kb 6-9 fiatal él együtt (ez a szám jócskán kitolódhat, pl. a Seventeen nevű banda eleinte 17, manapság 13 fiú tagja lakik együtt), emeletes ágyakon aludva, akiknek össze kell szokniuk, meg kell tanulniuk együtt élni, és osztozkodni a dolgokon; legtöbb esetben a fürdőszobán, és a meleg vízen. A Seventeen példáját hozva ismét, ők beavattak minket abba, hogy 2 fürdőszobájuk van, viszont 2-3 tag fürdik egyszerre, hogy senkinek se kelljen jéghideg vízben mosakodnia. De ez még a jobbik eset, véleményem szerint…

Visszatérve a külföldiekre, ha nem beszélik a koreait folyékonyan, nagy nehézségekbe ütközhetnek; nem tudnak kommunikálni a szobatársaikkal, tanáraikkal, nem tudnak segítséget kérni, ha valamiben elakadtak, vagy esetleg egy egyszerű kajarendelést sem tudnak megoldani. A nem koreai anyanyelvű traineek koreai nyelvleckéket is kapnak nyelvtanáruktól. Mégis a legnehezebb az lehet számukra, hogy családjuktól külön élnek, ritkán tudnak kapcsolatba lépni velük, mert akad olyan ügynökség, aki nem engedélyezi a telefonok használatát, csak megszabott időben, vagy esetleg telefonja sincs az illetőnek.

 

Erre tökéletes példa a 5urprise nevű banda, akiknek nem volt telefonjuk. Sőt mi több, még ágyuk sem! Bizony! A földön aludtak matracokon, öten egy szobába zsúfolva, nuku magánélettel… Vagy ha már itt tartunk, a Super Junior tagja, Kyuhyun. A 12 taggal debütáló SuJuhoz később csatlakozott jelenlegi maknaeja, Kyuhyun, kinek helyhiány miatt nem volt ágya. Dalt is írt a nem létező ágyához! Valamint, egy sátorban aludt, bent a dormban. Kb egy év elteltével, új dormba való költözés alkalmával kapott egyet. Ez szerintem elég sok mindent elárul a kitartásukról és akaraterejükről.

Van még egy dolog, ami szintén motiválja őket a túlhajszolásban, mégpedig az, hogy megfeleljenek. Alapból a koreai természet is magába foglalja a kényszeres megfelelést, de most nem arról van szó. Ha egy trainee nem elég jó, nem felel meg a feletteseknek, vagy nem fejlődik olyan mértékben, ahogy ők azt elvárják, akkor kirakhatják a kiadótól. Viszont, beajánlják egy másik, kevesebb elvárásokkal rendelkező ügynökséghez.

Amint egy kiadónál felröppen a hír, hogy egy új lány/fiú bandát debütáltatnak, mindenki elkezd ötször ilyen keményen dolgozni, ezzel jócskán túllépve tűrőképességüket. Egy trainee csoportban elképzelhető, hogy 20-30 ember van, és ezt a létszámot csökkentik le a leendő bandatagok számára.

És a harc elkezdődik. A biztos hely újra bizonytalan lesz. A trainee időszak alatt jól megismert barátok ellenségekké válnak. Kb. kéthetente amolyan selejtezőket tartanak, hogy megállapítsák, hogy ki kerülhet be a bandába. Mivel feletteseik és tanáraik végigkísérik az összes jelöltet a kezdetektől fogva, azt is figyelembe veszik, hogy ki mennyit fejlődött a többiekhez, és saját magához képest. Ez a versenyzés addig megy, míg meg nem lesznek a banda végleges tagjai. 

 

 

Korea négy leghíresebb zenei cég-e:

SM Entertainment

-Exo, Super Junior, NCT, Red Velvet, SHINee, Girls’ Generation

 

JYP Entertainment

-Stray Kids, Twice, Got7, Itzy, Wonder Girls, Day 6

 

YG Entertainment

-PSY, BLΛƆKPIИK, Big Bang, iKON

 

Big Hit Entertainment

-BTS, TXT